A madársóska (Oxalis) általában Szent Patrik napja táján jelenik meg a virágboltokban. Sokan ezt a növényt lóhere neven ismerik, mivel a három vékony, háromszög alakú levelei nagyon hasonlítanak a lóhere leveleire.
A madársóska nevéhez több történet kapcsolódik. Az egyik legnépszerűbb az, hogy Szent Patrik, a kereszténységet Írországba vivő szent, egy lóherét szedett ki a fűből, hogy elmagyarázza gyülekezetének a Szentháromság jelentőségét. A három levél szerinte az Atyát, a Fiút és a Szentlelket képviselte.
Szent Patrik napját halálának évfordulóján ünneplik.
A madársóskával asszociálják a tavasz beköszöntét és az „újjászületés évszakának” szimbólumaként is tartják nyilván.
Fajták
A madársóskának több fajtája ismert, melyeknek különböző színű leveleik, virágaik és méretük van.
A háromszögletű madársóska (Oxalis triangularis), levelei sötétlila színűek, kis, zsenge, fehér virágokkal rendelkezik; míg a négylevelű madársóska (Oxalis deppei) más változatának tarka levelei és rózsaszínű virágai vannak.
A madársóska egy gumós növény. Virágzása után a levelek elszáradnak. Ilyenkor nem szabad kidobni, csak egy kis pihenésre van szüksége a növénynek, mielőtt újra kihajtana.
A madársóska egy nagyon népszerű ajándék Szent Patrik napjára és húsvétra.
Ezt a növényt enyhén mérgezőnek tekintik, ha nagy mennyiségben van fogyasztva, ezért háziállatoktól és gyermekektől távol kell tartani.
Fényigény
A madársóskának erős közvetett fényre van szüksége ahhoz, hogy jól növekedjenek és virágokat teremjen. Gyakran egész télen virágzik, ha jól megvilágított helyen van tartva.
Vízigény
Tartsuk a madársóska talaját kissé nedvesen, de soha ne túl vizenyősen, és öntözés előtt hagyjuk kiszáradni a talaj felső részét.
A legjobb, ha a madársóskát alulról öntözzük, hogy a növény vékony, törékeny szárai ne legyenek vizesek és a talaj laza maradjon, ugyanis a felülről való őzöntözés tömöríti a talajt.
Tápozás
Tavasszal és nyáron havonta kell tápozni a madársóskát egy kiegyensúlyozott táppal, az ajánlott erősség felére hígítva, amikor a madársóska aktívan növekszik.
Soha ne tápozzuk a madársóskát, ha gumók pihenési időszakban vannak.
Hőigény
A madársóska a legjobban hűvösebb hőmérsékletben növekszik, nappal a 16° – 21° C közötti, éjszaka pedig a 13° – 18° C közötti hőmérsékletet kedveli.
Páraigény
A madársóska jól növekszik a háztartás alapvető nedvességtartalma mellett.
Virágzás
A madársóska a nyár folyamán virágzik, fajtától függően általában július és szeptember között.
Kártevők
A madársóska bevonzza a levéltetveket, a molytetveket és a takácsatkákat.
Használjunk egy természetes rovarirtó zöld oldatot, ami enyhe szappanos vízből, kevés alkoholból és néhány evőkanál olaj keverékéből áll, hogy megszabaduljunk a takácsatkáktól és a levéltetvektől.
A sárga, ragadós lapok, rovarcsapdák a legjobb módja a molytetvek kezelésére.
Betegségek
A rozsda (barnás/narancssárga elszíneződés a levelek hátán) és a klorotikus gyűrűfolt (sárga gyűrűk a levelek tetején) a két fő betegség, amelyre figyelni kell.
Mindkét esetben vegyük ki a növényt az edényből, tisztítsuk meg az edényt egy enyhe fertőtlenítő oldattal, majd alaposan mossuk meg, mielőtt a növényt új talajba ültetnénk.
Permetezzük meg a növényt Neem olajjal.
Talaj
Egy gazdag és szerves talaj helyett inkább egy laza és homokos talajt használjunk.
Ültetés
A madársóskát tartsuk egy kis cserépben a túlöntözés elkerülése érdekében.
Visszavágás
Ha a madársóska vékony és hosszúkás lesz, vágjuk vissza a növényt 5 cm-el a talaj fölött, és helyezzük nagyon erős, közvetett fénybe.
A hosszú szárak azért alakulnak ki, mert a növény nem kap elég fényt és fény felé nyúlik.
Szaporítás
A madársóska szaporítására a legjobb idő a kora tavasz, közvetlenül a pihenési időszak után.
A madársóskát gumóosztással lehet szaporítani. Ennek a növénynek nagyon apró gumói vannak. Az egészséges gumók kicsik, fehérek és puffadtak.
Pihenési idő
A madársóska virágzása után a levelek megsárgulnak, lehullanak, és el kell távolítani őket; ez általában késő ősszel fordul elő.
Míg úgy tűnik, hogy a növény haldoklik, a madársóska valójában pihen.
Miután az összes levél elpusztult, hagyjuk abba az öntözést, és vigyük a növényt egy hűvös, sötétebb helyre.
A zöld madársóska növénynek 2-3 hónapig kell pihennie, míg a lila madársóska növénynek csak egy hónap pihenési időszakra van szüksége.
Miután a növény megfelelő ideig pihent, helyezzük vissza az erős, közvetett fénybe és öntözzük a szokásos módon.
Amint új növekedés jelenik meg, táp-oldatozzuk egy kiegyensúlyozott szobanövény-táppal, amelyet a javasolt erősség felére hígítunk.
A madársóska évente többször is pihenhet, ezert ne lepődjünk meg ha évente több alkalommal is elszáradnak levelei.
Mérgező növény?
A madársóska egy enyhén mérgező növény, 1-es toxicitási szinttel rendelkezik.
Miért olyan vékony és nyurga a madársóska?
Annak érdekében, hogy a madársóska teltebbé és dúsabbá váljon, vigyük a növényt egy olyan helyre, ahol több fényt kap, de a hőmérséklet hűvös.
Mit tegyek, hogy virágozzon a madársóska?
Ha a talajban túl sok szerves anyag van, és nem elég homokos, akkor általában a madársóska nem virágzik.
A gazdag talaj segíti a levelek növekedését, de nem ösztönzi a virágzást.
Az öntözés csökkentése ösztönzi a virágzást, ezert hagyjuk a talajt jobban kiszáradni mint általában.
Mikor kell szaporítani a madársóskát?
A madársóskát a pihenési időszak után kell szaporítani, amikor visszavisszük a növényt egy világosabb helyre, és újra öntözni kezdjük.
Válasszuk szét a madársóska gumóit, és ültessük egy enyhén homokos talajba.
Miért sárgulnak meg a madársóska levelei?
A madársóska sárga levelei a túlöntözésre utalnak. Hagyjuk, hogy a madársóska talaja jobban kiszáradjon, mielőtt újra öntöznénk.
