Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) egy vízi növény, melynek gyönyörű virágai lenyűgöző látványt nyújtanak bármelyik halastóban.
Ez egy agresszívan terjedő növény, amit leginkább edényekben érdemes tartani, amelyek megakadályozzák a rizomág elszaporodását, mert ha az indiai lótusz nincs állandóan karbantartva, egy idő után az egész tavat benövi.
Az indiai lótusznak számos különböző fajtája ismert, melyek méretben, virágzásban és igényben is eltérnek egymástól.
A kisebb fajták csak 30-50 cm magasra nőnek, míg más fajták, akar a 1,5-2 méter magasságot is elérik.
Sok vallásban szent és isteni virágnak számít az indiai lótusz, nevezetesen a hinduizmusban, a buddhizmusban és a Bahái hitben.
Az iszapban fejlődik, viszont a vízből tisztán emelkedik ki, hogy egy csodálatos virág nyíljon a víz felett.
Az indiai lótusz életciklusa és növekedése talán az oka annak, hogy a tisztaságot, békét, transzcendenciát, megvilágosodást, újjászületést, szépséget és termékenységet képviseli számos kultúrában.
A lótusz mindennapi és évszakos életciklusa felidézi, hogyan bontakozik ki az emberi szellem: az alázatos kezdetektől, a sárban, a lélek virágzásáig az éterben és a fényben.
Fényigény
Az indiai lótusz teljes napsütésben növekszik a leginkább és érzékeny az erős szélre. A kedvelt vízmélység a lótusz fajtáktól függően változik.
Hőigény
A lótusz akkor kezd fejlődni leginkább, amikor a levegő hőmérséklete eléri a 21 °C. Ha a hőmérséklet négy héten át 27 °C körül van, akkor a növény virágozni kezd.
Fényigény
Az indiai lótusz teljes napsütésben fejlődik a leginkább, és ez elengedhetetlen a virágzáshoz.
Visszavágás
Szükség szerint távolítsuk el a megsárgult levélzetet, de a szarakat a vízszint felett vágjuk le.
Virágzás
A virágok a nap fényével nyílnak ki és a sötétséggel záródnak. Minden nap egy újjászületés a virág számára.
Az indiai lótusz virágai elénk színűek és illatosak. A virágok színe a rózsaszín valamennyi árnyalatában kapható, de nem ritka a fehér, kék, lila vagy sárga virágú lótusz sem.
A tavirózsa virágaival ellentétben, az indiai lótusz virágai legfeljebb 3-4 napig tartanak és reggel nyílnak ki.
A negyedik napon a virág napközben vagy délután nyílik ki, majd fakulni, hervadni kezd, és elhullatja szirmait.
Ültetés
A törpe lótuszokat egy 40-50 cm széles edénybe kell ültetni. Néhány évig ebben az edényben lehet tartani.
A nagyobb méretű lótuszt az első év után nagyobb edénybe kell átültetni. Mindig olyan edényt válasszunk, ami legalább 10-15 cm mely, de az ennél magasabb edények előnyösebbek a növény számára.
Mivel a rizómák nem viselik túl jól az átültetést, ezert kora tavasszal, a vegetációs időszak előtt kell átültetni.
Átültetésnél ügyeljünk arra, hogy a rizómákat a hajtással felfele mutató irányba ültessük el, mivel másképp ezek nem fognak kihajtani.
Tegyünk egy 5 cm-es réteg jó minőségű kerti talajt az ültetőedény aljára, ami biztosítani fogja a tápanyagot a növény számára.
Helyezzük a rizómát vízszintesen a talajra, majd egy vékony réteg földel takarjuk be.
Ültetés előtt győződjünk meg arról, hogy a rizómán levő hajtás nem sérült meg, különben a lótusz elpusztul.
Amikor az edényt vízbe helyezzük, enyhén döntsük meg azt, hogy a víz fokozatosan jusson be az ültetőedény egyik oldalára. Ez megakadályozza, hogy a víz kimossa a földet és a rizómát az edényből.
Tápozás
Az indiai lótusz sok tápanyagot használ fel a levelek és virágok termelésére. Ezért az átültetésnél használt komposzt vagy virágföld nem biztosít elegendő tápanyagot 1-2 évnél tovább.
Így az indiai lótuszt tavasztól nyár végéig havonta kell tápozni egy vízi növényeknek szánt táptablettával.
Várjunk meg, amíg a növény hajt 4-6 levelet, csak ezután tápozzuk. A táptablettát ne közvetlen a rizóma melle szúrjuk, hanem inkább az edény szelén, mélyen a talajba.
Ne tápozzuk július közepe után, különben a növény nem kezdi meg a szezonális pihenési idejét.
